- εὐάντητος
- εὐάντ-ητος, ον, ([etym.] ἀντάω)A accessible, gracious,
θεός BMus.Inscr.1012
(Chalcedon, i B.C.);Μήτηρ θεῶν IG 3.134
, Bull.Soc.Alex.4.188 (ii B.C.).II acceptable,ἄγρη Opp.C. 2.488
, cf. H.2.149.
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό). 2014.